Előrebocsátom: tízpertíz. Nem azért, mert olyan jól néz ki, nem azért, mert a zenéi durván illeszkednek, nem is azért, mert a sztori úgy gördül, hogy csak egy igazi scif rajongó írhatta.... inkább azért, mert _JÓ_ játszani.
Shepard, a... földi szülött, űrbeli, árva, menő űrbeli család.... tehát szinte szabadon választott származású.. ember... kalandjait éljük át. A sztoriban előrehaladva fokozatosan ismerkedünk meg más fajokkal, árulókkal vagy megtévesztettekkel.
Első pillantásra a játék magával ragad. Két földi beszélget rólunk, elmondja a véleményét... és csak ezután kapjuk kezünkbe az alakot. A bemelegítő küldetésben megismerjük az irányítás alapjait, fő bonyodalmat..
A történet komplexitását jellemzi, hogy a sztorit jegyző Drew Karpyshynnek két könyve is jelent meg a Mass Effect univerzumból. Házi feladat: elolvasni.
A párbeszédek során végre a főhősünk is dumál, ellentétben pl. a Kotorral. Ugyan egy kétszavas választ választunk, de van olyan ügyes a főhősünk, hogy két-három mondatban fejezze ki magát. Bizonyos válaszok előnyökhöz vagy hátrányokhoz juttathatnak, de más előélettel más eredménye lehet ugyanannak a választásnak.
Viszonylag nagy szabadsághoz jutunk. Küldetéseket össze-vissza teljesíthetjük, a Galaktikus térképen válogatunk a bolygók között, ahova leszállhatunk, szétnézhetünk.. vagy csak egy szondát kiküldve ismerjük meg.
Zeneileg teljesen rendben. A jól bejáratott zeneszerző, Jack Wall szerezte a zenéket, külön cd-n is megjelentek a betétdalok.
Mit is mondhatnék... Most játszom másodjára, még legalább egy játék benne van. Rég volt ennyire bejövős játék a kezeim között.
