Lassan Bear Grylls is magával vihetné, annyi mindent túlélt. Muszáj elmesélni.
Kezdődött azzal, hogy szükség volt egy nyomtatásra... viszem magammal. Zsebrevágtam, megyek be suliba, nincs. De én konkrétan emlékszek, hogy elraktam. Sehol... Na menjünk haza, hátha meglesz visszaúton. Pontosan 'emlékezve' az útra, visszafelé félúton már kezdtem csúnya dolgokra gondolni.
Majd arra gondoltam, hogy innen már úgyis haza kell menni. Következő utcában megláttam a földön! Kupakja dirib-darab, de az egység egyben van. No örüljünk, otthon adategyeztetési módszereket alkalmazzunk. Gép felismeri régi cimboráját, összes adat rajta. Oké, örülünk. Mehetünk nyomtatni.
Második eset nem sokkal később történt.
A pendrive a hangtechnikán figyel, korsóm meg nem túl messze, jellegzetesen alatta. Valami probléma történhetett, sikerült meglökni. A csobbanásra emlékszek. Meg arra is, hogy valószínűleg a fém része lehetett a legnehezebb mert megállt... nem, nem vízszintesen, függőlegesen. 3 másodpercig gondolkoztam, hogy kiszedjem vagy fényképezzem, de inkább a szárítást választottam. És ezt is túlélte!
Alig várom mi lesz a következő. Remélem az se tesz nagyobb kárt benne :)
